Év fája 2022 – a 12 döntőbe került fára július 1-től szavazhatunk

Az Év Fáját a közönség választja meg online szavazás révén, amely idén július 1-én indul és október 1-én éjfélkor zárul.

Egy történet és fotók elküldésével idén is bárki nevezhetett az Év Fája versenybe egyedi fát vagy akár facsoportot is. A vetélkedőben nem számít a fák kora és mérete, előny azonban, ha a jelölt őshonos fajt képvisel, közterületen áll, vagy amelynek a története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik.

A döntősök kiválasztásánál a zsűri legfontosabb szempontja a történet, mely megmutatja, hogy az adott fa vagy facsoport miért fontos és különleges az őt nevező közösség számára.

Azok a jelöltek, amelyek élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, elnyerhetik a “Hős Fa” címet. Ezzel a díjjal szeretnének a verseny szervezői hozzájárulni a fák életéért vívott küzdelemhez, illetve elismerni a megmentésük érdekében végzett munkát.

Az Év Fáját a közönség választja meg online szavazás révén, amely idén július 1-én indul és október 1-én éjfélkor zárul. A “Hős Fa” címet a zsűri osztja ki, és különdíjat kap minden évben az Országos Erdészeti Egyesület által választott jelölt is. Az izgalmak fokozása végett a szavazás állása az utolsó napokban rejtett lesz.

Az idei versenyben a következő fákra lehet szavazni:

A Hétágfa Tanösvény galagonyafái Kistótfaluban

A galagonya általában 2-4 méter magas cserje, ritkábban kisebb fa. Ezek a (feltehetően) közel 100 éves, egybibés galagonyák azonban 8-10 méteres magasságukkal igazán különlegesek, mondhatni ritkaságok. Tavasszal hófehér virágai rikítanak a napfényben, ősszel pedig terméstől roskadozó-vöröslő ágai színesítik a tájat.

Perkátai Öreg Tölgy – az idős fák nagykövete

Perkáta ékszerdoboza a Győry-kastély, melyhez egy hatalmas kert is tartozik. A kert féltett kincse a több, mint 200 éves tölgy, mely mára a Perkátai Öreg Tölgy néven vált ismertté. Az elmúlt két évszázadban rengetegen csodálhatták meg terebélyességét és generációk nőttek fel úgy, hogy ismerték és ismerik a tölgyet, játszottak, beszélgettek vagy akár csak sétálgattak annak árnyékában.

Nagy idők tanúja – Páfrányfenyő a keszthelyi kastély parkjában

A Festetics-család egykori keszthelyi rezidenciájának parkja számtalan érdekességet rejt, többek között a páfrányfenyőt, más néven Ginkgo bilobát, melyet több mint kétszáz éve csodálják a vendégek a világ minden tájáról. A fa életében ez a kétszáz év még nem számít soknak, ám az itt élőknek és az ide látogatóknak a fa maga a történelem.

Kincses Makkfa – Nagykőrös

A fa „születése” az 1400-as évek elejére tehető, tekintélyes méretekkel rendelkező kocsányos tölgy, (Quercus robur). Méltóságteljesen áll Nagykőrös határában, két mellette álló vackorfa társával őrzi a régi korok emlékeit a pusztai tölgyes erdősztyepp növénytársulás vélhetően egyik legidősebb tagjaként.

Platán “híd” a tatai Angolkertben a Cseke-tó felett

A fa egyidős a Bőhm Ferenc által, az Esterházy család megrendelésére tervezett és épített tájkerttel, kb. 230-250 éves. Valószínűleg nem sokkal ültetése után megdőlt, így a földfelszínnel párhuzamosan növekedett. Egyfajta hidat képez a Cseke-tó vízfelszíne felett, a bátrabbakat egészen közel vezeti a víztükörhöz. Mások szerint, egyszerűen csak a világ leghiúbb fájával van dolgunk, aki egész évben saját tükörképét csodálja a víz tükrében…

Gesztenyefa Angyalföldön – Budapest

A múlt század elején, a 13. kerület közepében épült egy óvoda, melynek udvarára gesztenyefát ültettek.A több mint száz év alatt a mindenkori óvodai közösség számára szinte már szimbólummá vált a gesztenyefa, melynek árnyékot adó lombjai alatt már a sokadik felnövekvő generáció játszik.

Aggastyán (Micsky hársak) – Dánszentmiklós

Dánszentmiklós környezetének különleges színfoltja a nagylevelű hársakból álló facsoport, melynek legidősebb tagja Aggastyán. Hatalmas gyökerei között van egy mélyedés, amiben ücsörögni is lehet. Aggastyán már az 1941-es katonai légifelvételeken is szerepel.

Jobbágyi hársfa

A település faluházának udvarán több hársfa is áll, ezek egyikét az 1930-as évek elején ültették el. Az idő tájt az épületben működött a posta is, amely később bölcsődeként és óvodaként is funkcionált. Továbbá helyet adott különböző találkozóknak, tanfolyamoknak. Múltban és a jenben is. Nagyon sok ember megfordult ezen az udvaron, s hűsölhetett a fa lombjai alatt, gyönyörködhetett a látványában, és sokak emlékei között él tovább. A faluból elköltözött emberekkel történő a beszélgetések során, legtöbbször szóba kerül a hársfa is.

Kőrisfa a Bakáts téren – Budapest

A Bakáts téren álló kb. 45 éves virágos kőris ferdén nőtt, erősen kitér az út irányába. A jelenség neve: fototropizmus, ami azt jelenti, hogy a növény keresi a fényt növekedése során. A balesetveszélyes helyzeteket elkerülendő, a kőris kapott egy élénk színű horgolt pulcsit, hogy már messziről is látható legyen, ahogy az út fölé hajlik.

Akiknek már nem lesz több tavaszuk: a Lengyeli-legelő Fái-Pacsa határában

A Lengyeli-legelő az egykori Lengyel nevű faluról kapta a nevét. A Zala megyei Szentpéterúr és Pacsa települések határvidékén fekszik, és a benevezett matuzsálemi vadkörte- és tölgyfák az itt található gémeskutakkal, forrással, pásztorszoborral együtt a hely jelképei. Az idősebb fák még láthatták I. Ferenc Józsefet is, amint elkocsizott a közeli főúton. A nevezésre került fák mindegyike utolsó tavaszát éli, utolsó termését hozza…

250 éves fekete nyárfa – Miskolc

A miskolci fekete nyárfa a település legöregebb fája, ami kuriózumnak számít lakótelepi környezetben. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003-ban helyi védettségű természeti értékké nyilvánította. A fekete nyárfát a kihalás fenyegeti, ezért felkerült a Környezetvédelmi Világszervezet Vörös Listájára.

A gyógyító fa – Budapest, Népliget

A Kárl von Lynné sétány platánsorával olyan, mint egy katedrális hajója. Egyikének törzse átnőtt a járdán, mintha lefolyna az útra, kis ülőhelyet biztosítva. Szinte a nyugalom szigete, az ott tartózkodás gyógyítja a lelket.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!