Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Magyarország továbbjavítva pozícióját, 2010 után a legkedvezőbb helyezését érte el a svájci IMD idei, 63 országot felölelő versenyképességi rangsorában. Az elmúlt évben hazánk a versenyképesség tekintetében a 42. helyről a 39. helyre lépett előre. Kiemelhető, hogy a versenyképesség javulása a koronavírus-járvány alatt és az elmúlt években kialakuló nemzetközi (gazdasági) válsághelyzetben is folyamatos volt; Magyarország versenyképessége 2020-hoz képest már 8 hellyel került előrébb. Ez azt jelenti, hogy
hazánk versenyképessége stabil és válságálló módon javul.
Külön sikerként könyvelhető el, hogy a 63 vizsgált ország közül Magyarország helyezése javult a 9. legnagyobb mértékben, miközben Románia és Lengyelország is rontott pozícióján (3-3 helyezést visszaesve).
A vizsgálat felmérésen alapuló eredményei közül kiemelendő, hogy a vállalatvezetők közül a legtöbb válaszadó ismét a versenyképes adórendszert jelölte meg (59%) a legfontosabb pozitívumként Magyarország vonzereje szempontjából, ami immár évek óta javuló elégedettséget mutat (2021: 53%). E szempontból a második helyen a gazdaság dinamizmusa áll 52%-os említési aránnyal (2021: 43%), melyet a képzett munkaerő rendelkezésre állása követ 47 százalékos említettséggel (2021: 49%).
Az IMD által közzétett részletes eredmények tekintetében megjegyezhető, hogy
a rangsor négy fő faktora közül háromnál is sikerült javítani a helyezésünkön.
Míg a gazdasági teljesítménynél (8.) tartottuk a tavalyi rekordhelyezésünket, addig a kormányzati hatékonyság (37.) esetében például az elmúlt 15 év legjobb helyezését értük el, de az üzleti hatékonyságban elért 8 helyezésnyi előrelépés, valamint az infrastruktúra esetében látható kedvező rangsorbeli helyezés (36.) is bizakodásra adhat okot a jövő tekintetében.
Külön büszkeségre adhat okot, hogy a 20 alfaktor kétharmadában (13-ban) javult hazánk versenyképességi pozíciója, míg 2-ben változatlan. Az alfaktorok szerint a legjobb helyezést a nemzetközi befektetések (4. hely), a külkereskedelem (15. hely), valamint az alapinfrastruktúra (25. hely) terén értük el. A legnagyobb előrelépést az alfaktorok esetében a következők mutatták: belgazdaság (11 hely javulás), alapinfrastruktúra (9 hely javulás) és üzleti szabályozás (8 hely javulás).
Az IMD versenyképességi rangsora alapján tehát
visszaigazolást nyert a kormány adócsökkentési politikája, a munkaalapú társadalom megerősítése érdekében tett lépései, valamint az oktatás és szakképzés megerősítése is.
Az eredmények szintén megerősítik a kormány elmúlt évek válságidőszakaiban folytatott válságkezelési lépéseit.
Nézzük a részleteket!
Az IMD 2022. évi versenyképességi rangsorában Magyarország a 39. helyen szerepel, amivel a kilencedik legnagyobb előrelépést produkálta hazánk a teljes rangsorban, így helyezésünk 2010 óta a legjobb. Emellett a legtöbbet két régióbeli ország, Horvátország (+13 hely) és Csehország (+8 hely) ugrott előre. A kelet-közép-európai, egyszersmind a visegrádi régióban hazánk relatív pozíciója nem változott, továbbra is 6. a tizenegy ország körében. A magyar javulásnál nagyobb előrelépést a már említett két ország tudott elérni, Lettország szintén 3 helyet lépett előre, miközben Románia és Lengyelország továbbrontotta pozícióját 3-3 helyezést visszaesve.
táblázat: A kelet-közép-európai EU-tagállamok helyezésének változása
az IMD versenyképességi rangsorában
|
| 2021 | 2022 | Változás |
| Észtország | 26. | 22. | 4 |
| Csehország | 34. | 26. | 8 |
| Litvánia | 30. | 29. | 1 |
| Lettország | 38. | 35. | 3 |
| Szlovénia | 40. | 38. | 2 |
| Magyarország | 42. | 39. | 3 |
| Horvátország | 59. | 46. | 13 |
| Szlovákia | 50. | 49. | 1 |
| Lengyelország | 47. | 50. | -3 |
| Románia | 48. | 51. | -3 |
| Bulgária | 53. | 53. | 0 |
A rangsorban való visszaesés negatív előjellel és piros színnel, az előrelépés pozitív előjellel és kék színnel szerepel!
A vállalatvezetőknek ismét lehetőségük volt 15 tényezőből kiválasztani a Magyarország vonzerejét jelentő öt legfontosabb tényezőt: idén a legtöbb válaszadó ismét a versenyképes adórendszert jelölte meg (59%), a legfontosabb pozitívumként, ami immár évek óta javuló elégedettséget mutat (2021: 53%). A második helyen a gazdaság dinamizmusa áll 52%-os említési aránnyal (2021: 43%), melyet a képzett munkaerő rendelkezésre állása követ 47 százalékos említettséggel (2021: 49%). Legkisebb említési aránnyal a hatékony jogi környezet (7%), a nyitott és pozitív attitűdök (14%), a vállalatirányítás minősége (15%) és az erős K+F-kultúra (19%) jellemzők rendelkeztek idén, csakúgy, mint a tavalyi felmérésben.
A rangsor négy faktora közül háromnál is sikerült javítani a helyezésünkön, míg egy esetben, a gazdasági teljesítménynél (8.) tartottuk a tavalyi rekordhelyezésünket. A kormányzati hatékonyság (37.) faktorban az elmúlt 15 év legjobb helyezését értük el. A végső rangsornál (39.) jobb az infrastruktúra megítélése is (36.). Bár a végső, összesített rangsorhoz képest jócskán elmarad, ugyanakkor így is 12 éves csúcsot (2010: 47. hely) döntött meg idén az üzleti hatékonyság faktor (48.). Az összesen 20 alfaktorból 13-ban javult, 2-ben változatlan maradt a pozíciónk, míg 5-ben romlott. Hét alfaktorban az elmúlt 10 év legjobb pozícióját értük el. Alfakorok szerint a legjobb helyezést a nemzetközi befektetések (4. hely), a külkereskedelem (15. hely), valamint az alapinfrastruktúra (25. hely) terén értük el. Leggyengébb helyezése az attitűdök és értékek (60. hely), a munkaerőpiac (53. hely) és a pénzügyek (46. hely) alfaktoroknak volt. A legnagyobb javulást a belgazdaság alfaktor mutatta (11 hely javulás), ezt az alapinfrastruktúra (9 hely javulás) és az üzleti szabályozás (8 hely javulás) alfaktorok követték.
Magyarország helyezései az IMD-rangsor faktoraiban és alfaktoraiban
|
| 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2022/ |
| 2021* | |||||
| Magyarország | 47. | 47. | 42. | 39. | 3 |
| Gazdasági teljesítmény | 46. | 19. | 8. | 8. | 0 |
| 1. Belgazdaság | 23. | 18. | 40. | 29. | 11 |
| 2. Külkereskedelem | 12. | 12. | 13. | 15. | -2 |
| 3. Nemzetközi befektetések | 63. | 40. | 10. | 4. | 6 |
| 4. Foglalkoztatás | 34. | 20. | 13. | 26. | -13 |
| 5. Árak | 14. | 19. | 19. | 23. | -4 |
| Kormányzati hatékonyság | 45. | 47. | 40. | 37. | 3 |
| 6. Közpénzügyek | 45. | 44. | 49. | 44. | 5 |
| 7. Adópolitika | 46. | 45. | 33. | 33. | 0 |
| 8. Intézményi környezet | 39. | 41. | 38. | 33. | 5 |
| 9. Üzleti szabályozás | 37. | 43. | 39. | 31. | 8 |
| 10. Társadalmi környezet | 41. | 43. | 40. | 36. | 4 |
| Üzleti hatékonyság | 56. | 59. | 56. | 48. | 8 |
| 11. Termelékenység és hatékonyság | 46. | 51. | 48. | 41. | 7 |
| 12. Munkaerőpiac | 59. | 61. | 54. | 53. | 1 |
| 13. Pénzügyek | 49. | 49. | 47. | 46. | 1 |
| 14. Vállalatvezetési gyakorlat | 49. | 60. | 57. | 50. | 7 |
| 15. Attitűdök és értékek | 57. | 59. | 57. | 60. | -3 |
| Infrastruktúra | 39. | 41. | 37. | 36. | 1 |
| 16. Alap-infrastruktúra | 32. | 34. | 34. | 25. | 9 |
| 17. Technológiai infrastruktúra | 41. | 44. | 40. | 35. | 5 |
| 18. Kutatási infrastruktúra | 35. | 36. | 35. | 29. | 6 |
| 19. Egészségügy és környezet | 39. | 39. | 40. | 41. | -1 |
| 20. Oktatás | 44. | 45. | 43. | 43. | 0 |
| Összes vizsgált ország | /63 | /63 | /64 | /63 |
|
* A rangsorban való visszaesés negatív előjellel és piros színnel, az előrelépés pozitív előjellel és kék színnel szerepel!
A gazdasági teljesítmény faktorban
változatlanul tartja Magyarország a tavaly rekordként elért 8. helyezést. Az 5 alfaktor közül kettő tudott pozitívan hozzájárulni az előkelő helyezés megtartásához: a belgazdaság esetében 11, míg a nemzetközi befektetéseknél 6 helyezést sikerült előrelépnünk 2021-hez képest. Előbbi esetében így a 29., míg utóbbinál a 4. helyezést foglaljuk el 2022-ben. A külkereskedelem és az árak alfaktoroknál 2, illetve 4 helyezést rontva a 15., illetve a 23. helyen zártunk. Ennél nagyobb visszaesés történt a 2021-ben történelmi rekordot döntő foglalkoztatás alfaktor esetében, ahol 13 helyezésnyit hátrébb csúszva idén csak a 26. helyet sikerült elérni.
A kormányzati hatékonyság faktor
tovább javult, a jelenlegi 37. helynél kedvezőbb eredményt legutoljára 2006-ban tudott elérni Magyarország. Az alfaktorok között továbbra is kiemelkedik az adópolitika, melynek tavalyival megegyező, 33. helye továbbra is a 25 éve készülő rangsor legjobb helyezése, miközben továbbra is a visegrádi országok legjobb pozíciója (CZ: 42., PL: 49., SK: 47.). A másik négy alfaktor számottevően javult. A közpénzügyekben a koronavírus-járvány közepette is a 44. helyre léptünk előre, ami 2010 óta (43. hely) a legkedvezőbb pozíciónk (megegyezve a 2013., a 2018. és a 2020. évivel). Az intézményi környezet nemzetközi értékelése legutóbb 2007-ben volt ilyen jó. Az üzleti szabályozás és a társadalmi környezet helyezése több mint tízéves csúcsot ért el.
Az üzleti hatékonyság faktor
(48.) jelentősen, 8 helyezéssel javult, de még így is jelentősen lefelé húzza a magyar összesített helyezést. Öt alfaktora közül kettő – a pénzügyek és a munkaerőpiac – minimálisan, 1‑1 helyezést lépett előre, ami 2015 óta a legjobb helyezésnek felel meg, míg másik kettő – a termelékenység és hatékonyság, illetve a vállalatvezetési gyakorlat – intenzívebben, 7-7 helyezést ugrott. A termelékenység és hatékonyság terén legutóbb 2011-ben volt ilyen kedvező a magyar helyezés. Egyedül az attitűdök és értékek alfaktor romlott (3 helyezést). Megjegyzendő, hogy ez az egyetlen alfaktor, mely teljes mértékben kérdőíves megkérdezésre támaszkodik.
Az infrastruktúra faktor
az elmúlt 10 év legjobb helyezését érte el, a 2011-12-es 35. hely óta a jelenlegi, 2022-es 36. hely a legkedvezőbb. Alfaktorai jelentős szóródást mutatnak a helyezést illetően: az alapinfrastruktúrában kiugró mértékben, 9 helyet léptünk előre, amit a kutatási és a technológiai infrastruktúra javulása követ, 6, illetve 5 helyes előrelépéssel. Ezen alfaktorok így 10-17 éves csúcson állnak. Az egészségügy és környezetben ugyanakkor 1 helyet romlottunk, illetve nem változott az oktatás helyezése, amelyek lefelé húzták Magyarország összesített megítélését.
A svájci, lausanne-i székhelyű IMD (Institute for Management Development) vezetőképző és gazdaságkutató intézet felmérése négy fő faktor (gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, üzleti hatékonyság és infrastruktúra), 20 alfaktor, illetve 255 rangsorképző indikátor mentén mutatja be az országok versenyképességét. A 255 rangsorképző indikátorból 163 (64%) a statisztikai adat, és 92 (36%) a kérdőíves adat. Az alfaktorok súlya egységesen öt százalék a teljes rangsor kiszámítása során, függetlenül az alájuk besorolt mutatók számától. Az egyes alfaktorok esetében a kérdőíves, illetve a statisztikai adatok száma változó. Néhány alfaktor csak az egyik adattípust tartalmazza. Az idei rangsorban 63, főként gazdaságilag fejlett ország szerepel.
Szerző: Gerlaki Bence, a gazdaságfejlesztési miniszter helyettes államtitkára
