A szatmárcsekei csónakfejfás temető, az Európa-szerte egyedülálló sírkert

A műemlékké nyilvánított temető csónakos fejfáinak eredetére máig nincs egyértelmű magyarázat.

Egyesek elmélete szerint szerint ezek az ősi ugor csónakos temetkezési szokást jelképezik, a másik vélemény szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő Tisza áradásakor a halottakat csak csónakban vihették ki a temetőbe.

Szatmárcseke központjától alig száz méterre, a Szigetnek nevezett helyen fekszik a református temető, amely különleges kopjafái és a Himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek itt lévő sírja miatt a magyar turisták zarándokhelye.

A temetőben 1172 nyugat felé néző, tölgyfából készített, másfél-két méter magas, csónak alakú, ám sokak szerint emberi arcot ábrázoló fejfa jelöli a sírokat. A felül elkeskenyedő fejfák rejtélyét számos kutató próbálta már megfejteni, és magyarázatot találni arra, hogy mit szimbolizálnak, miért pont így faragták ki őket, de eddig senki nem járt sikerrel.

A temetőt 1776-ban létesítették, s a fennmaradt írásos emlékekből kiderül, hogy a szatmárcsekeiek a tölgyfát még életükben kiválasztották, és a portájukon szárították, hogy haláluk után a hozzátartozóknak ezzel se legyen gondjuk. A kifaragást helybeli ácsok vagy kerékgyártók végezték. A fejfa mérete mindig a rönk formájától, magasságától függött, melynek fejszével történő nagyolásától kezdve a fejrész majd a lábak kifaragásán át a munka normális körülmények között átlagban nyolc órát igényelt. Fizetséget a mesterek nem kértek, a hozzátartozók különféle természetbeli juttatásokkal (szalonnával, kolbásszal és az elmaradhatatlan pálinkával) honorálták a fáradozást.

A fejfák mérete, formája és díszítése az elhunyt korára, nemére és vagyoni helyzetére egyaránt utal.

A fejfák körülbelül száznegyven– kétszázhúsz centiméter magasak, szélességük húsz–ötven centiméter, mélységük tizenöt–harminc centiméter közötti. A fejfa fokozatosan elvékonyodó formát mutat a fejrészen, a két oldalán, amelyek a csúcsban ölelkeznek, és a kézimunka révén kiadják a csónakorr jellegét. Az oszlop hátrésze többnyire sík, miként a homlokzata is, ami viszont gyakorta elhajlik, és kétdimenziójú vésett szimbólumokat mutathat, mint például a napot, az életfát, csillagokat.

A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét.

A Gerendai Antal tervezte hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott síremlék közepén hasábtalapzaton áll egy Kölcsey feliratos, címeres urna. A költő testét a visszaemlékezések szerint 1838. augusztus 25-én abba a kriptába temették. ahol öccse, Kölcsey Ádám aludta örök álmát.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!