FOTÓ: Gergő Szőke
FOTÓ: Gergő Szőke
FOTÓ: Gergő Szőke
FOTÓ: Gergő Szőke
FOTÓ: Gergő Szőke
FOTÓ: Gergő Szőke
FOTÓ: Gergő Szőke
Itthon
Somoskői vár, a Medves-vidék egyik vulkanikus kúpján álló középkori erősség
A meredek emelkedőn álló középkori várhoz még magyar földön baktatva érhetünk el, de az erődítmény bejárata már szlovák területről nyílik.
A vár legkorábbi részét valamikor a 13. század második felében építtette a környéken birtokos Kacsics nemzetség Illés ágából származó Illés fia I. Péter, vagy az ő fiai közül Leusták és Ják. A feltételezések alapján az erősség körülbelül 25×25 méteres kiterjedésű, szabálytalan négyszög alaprajzú lehetett, az északi oldalán egy lakóépülettel, míg a bejárata északkelet volt.
Az 1323-ban kelt első írásos említésekor Károly Róbert Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta. A 15. század közepétől az Országh, majd a Losonczy család birtokolta. A törökök 1576-ban Ali bég vezetésével elfoglalták, de Somoskő nem sokáig maradt török felügyelet alatt, mert 1593-ban a királyi csapatok visszafoglalták.
A 16. század első felében megerősítették a várat, ekkor épültek a hatalmas ágyútornyok is. A 17. század elején Forgách Zsigmond lett Somoskő ura. 1703-ban a kurucok elfoglalták, a Rákóczi-szabadságharcban jelentős szerepet nem kapott, 1711-ben a császári csapatok felgyújtották. Ettől kezdve katonai szerepe már nem volt, romként tartották számon.
1920-ban a trianoni békeszerződés a zömében magyar lakta Somoskőt és Somoskőújfalut Csehszlovákiának ítélte. De a Somoskőújfaluban birtokos Dr. Krepuska Géza gégészprofesszor és lokálpatrióta társai elérték, hogy a Nagykövetek Tanácsa 1923. április 23-án Magyarországnak ítélje Somoskőújfalut, Somoskőt a bazaltbányával egyetemben – de a vár nélkül – és a Medves-fennsík egy részét. A terület 1924. február 15-én tért vissza Magyarországhoz.
Aki felkapaszkodik a várba, gyönyörű kilátással gazdagodik.
Tiszta napos idő sem szükséges, hogy elakadjon a lélegzetünk a körpanorámától. Dél felé Salgóbánya településére, és a salgói várra, délkeletre a Medves-fennsíkra láthatunk, délnyugatra Somoskőújfalu házai sorakoznak, északi irányban a Sátoros és Cseres hegység vonulatai láthatók.
Somoskő nevének az eredetére kétféle teória látott napvilágot. Az első, szó szerinti fordításban egy somfával borított köves helyről van szó. A másik értelmezés a somosodik, azaz hasadozik szóból ered és a közelben lévő bazaltzuhatagra utal.
A mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban található somoskői várhegy északi, szlovák oldalát geológiai ritkaság ékesíti. A hegyoldalból 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopok hajolnak ki, és orgonasíp módjára helyezkednek el.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Somoskő vára: egy magyar falu, amelynek erődítménye Szlovákiában van
A Salgótarjánhoz tartozó Somoskő fölé magasodó vulkáni csúcson, a szlovák-magyar határon áll, a páratlan látványt nyújtú Somoskő vára.
Itthon
